2020. szeptember 27., vasárnap

II. Körös-körül a Körös körül futófesztivál - új PB, korosztályos helyezés, error!



 Sziasztok!

Pontosan egy hét telt el a verseny óta, de hát a jó munkához is idő kell. (főleg ehhez a poszthoz, a legutóbbin félmaratonos élménybeszámolón is másfél hetet ültem, semmi baj!) Kicsit besűrűsödtek a teendőim az elmúlt napokban, a futóedzéseimet most a regenerációs program miatt minimalizáltam, és igyekszem nem engedni a csábításnak, hogy elmenjek futni, mert a fejemet veszik (amúgy nem) de most szeretném, hogy a testem 100%-osan regenerálódjon, hogy utána 200%-on pörögjön az új versenyfelkészülés a novemberi "szezonzáró" félmaratonomra.

Na, de visszakanyarodva a teendőimhez. Beindult az online oktatás és robogok a pedagógus diplomám felé, amit remélem nem postán fogok megkapni! De addig még sok félmaratont és maratont le fogok futni. 

Újbóli na, de! Már a szülinapos, k&h-s, éjszakás félmaraton után tudtam, (ha nem olvastál még róla itt  megteheted!) hogy meg kell mutatnom magam hazai pályán is. 

Így egy fantasztikus augusztusi lelki és fizikai teljes csőd után összekapartam magam kiskanállal, (a lehető legkisebbel) és újra nekivágtam a versenyfelkészülésnek. Bevallom a nevezésem leadásakor, sőt a verseny előtt kettő nappal sem voltam benne biztos, hogy én ezt fejben össze tudom rakni és meg tudom csinálni! ❗ TIPP! Ilyent ne csináljatok! Mindig bízzatok magatokban és az edzésmunkátokban és ne csak a verseny napja előtt két nappal tömjétek a fejeteket, hanem az edzések során is mindig, sőt ha versenyről versenyre készülsz (ahogy én is) fontos, hogy mindig meglegyen a motiváció, fejben mindig ott kell lenni! ❗

Szóval miután összekapartam magam illetve összekapartak engem, úgy döntöttem, hogy üsse kő, hazai terep. Ehhez talán nem csak az anyai és a baráti biztatások kellettek, hanem a szponzorok segítő keze, amit már ezerszer megköszöntem és még ezeregyszer is megfogok a Flago-nak, a Nutri8-nak és a Beverly Nutrition Hungary-nek. Az együtt működésekről már készültek blogposztok: 



És a Nutri8 csomagot is bemutattam már Instagramon, azonban egy kicsit részletesebb bemutatást is szeretnék, hiszen a félmaratonon is használtam a termékeket. 

Nutri8 Teszt pakk első tesztelése

A Nutri8 több ezer verseny- és utánpótlás sportolónak nyújt kiemelt minőségű termékeket. De nem csak a profiknak, hanem az amatőr és hobbi sportolóknak is profi megoldást nyújtanak! 

Doppingmentes termékeik GMP, FDA, ISO 22000 és HALAL igazolással rendelkeznek! 

A termékeiket tekintve a webshopon megtalálhatóak edzés előtti- közbeni és utáni porok, gélek, tabletták. Emellett vitaminok és ásványi anyagok, illetve a sportoláshoz szükséges kiegészítők is megtalálhatóak náluk. 

Na, de megint! Mit kaptam én? 

Megkeresésemre a Nutri8 küldött egy pakkot, amely porokból és gélekből állt. Mindegyik teljes kiszerelésű volt, ezt a teszt pakkot bárki megrendelheti a webshopjukon

Mi is van ebben a tesztpakkban: 


- 3 energy gél (kóla, citrom-lime és paradicsom ízekben) 
- 3 izo ital 
- 3 BCAA 
- 2 vegán recovery (glutén- laktóz és szójamentes) 
- 1 recovery 
- 1 multimineral amino 

13 termék! 

A BCAA nagyon jól működtek, féltem kicsit, hogy mit mond rá a gyomrom, mert nagyon sokat küszködök vele mostanában. Nem mindig és mindent képes befogadni, de a Nutri8 BCAA 2:1:1 -el 
nem volt gond, ezekből kettőt a verseny előtti utolsó edzéseken teszteltem. 

Nagyon jó mindegyik terméknek az íze. 

Az energy gélek nagyon kézzel foghatóak, kicsik és könnyen fogyaszthatóak. Futás közben egyszerűen ki lehet bontani és kinyomni belőle a gélt. 

Az izotóniás italok közül a trópusi ízűt használtam a versenyen a 7. kilométertől, hogy elkerüljem a 14. kilométernél bekövetkező holtpontot. Hatalmas lököttet ad versenyzés közben a termék. 

A recovery italporokat nem használtam a versenyen, hiszen a már megszokott izotóniás italom volt bekeverve, ami a félmaraton után is jól jött. 
De a Nutri8 recovery italporjai főleg a vegán recoveryk nagyon nagy segítséget fognak nekem nyújtani a gyomrom miatt. 


Érdemes, használni a Nutri8 termékeket, a jobb teljesítmény elérésének érdekében! 

2020. szeptember 20. 

Reggel megint, mint a múltkor korábban ébredtem. Körülbelül reggel fél 5:30-tól 7:30-ig atom nagy káosz uralkodott a szobámba és csak futkostam jobbra balra mint egy félőrült. Aztán összekaptam magam. Mivel Szarvas egy köpésnyire van, busszal mentünk. A helyszín és az egész környék a fejemben volt, hiszen oda járok egyetemre (járnék, ha nem lenne online oktatás). Nagyon szép napos idő volt és kellemesen meleg.  

Ezt a versenyt második alkalommal szervezik meg. Ugyan most a vírus miatt érzékelhetően kevesebben voltak a versenyzők, de ennek ellenére nagyon jó hangulat volt már a legelején. 
Nagyjából 8:45-50 környékén átvettem a rajtszámomat. 9:15 környékén volt egy ünnepélyes megnyitó, majd bemelegítettek a 7 kilométeres táv indulói, ők 10 órakor el is rajtoltak. 

Anyukám, a húgom Timi és anya anyukája, Kondorosi mama (őt mindenki így hívja) kísértek el és segítettek a versenyen. Gyorsan felvázoltam neki a menetrendet a térképen a távot és, hogy mikor, mit, mennyit és miből. Megcsináltam a szokásos bemelegítésemet, amit igyekszem minden edzés előtt pontosan elvégezni, elkerülve ezzel a sérüléseket, az "Úristen beszúrt a tüdőm!" mondatot és az izomgörcsöket. 




11:00 

Elrajtolt a 14 és a 21 kilométeres táv. 
 
Ekkor rajtoltam el én is.

 
Már teljesen áthangolódva rajtoltam el, a szokásos playlist-tel a fülemben. Nem akartam nagyon elfutni az elejét, így egy közepes tempót diktáltam magamnak. 



Amit sikerült is tartanom, de az utolsó 3 kilométerről beszélek később! A futást nagyon élveztem, a Vízi Színháznál lévő fahídon kellett átfutni, na rögtön bedobtak a mélyvízbe. A magasságtól és a víztől való  félelmemet még megdobta a híd mozgása is, azonban ezeket a félelmeimet háttérbe kellett szorítanom és nem foglalkozni azzal, hogy még ötször kell átfutnom a hídon, ami akkor nem tudatosult bennem. 
 A fahídos borzalmaim után következett a terep, a mocsári ciprusok árnyékában, a Körös partján. Utána át a 44-es főút hídpillére melletti alagúton, majd megint egy kis terep a kikötőnél. Egy kis emelkedő után az Arborétum utcára és a Pepi sétányra kanyarodva, illetve a 4631-es számú úton kifutottam az Arborétumhoz. 

Itt egy 2,5 kilométeres kört kellett megtenni, majd vissza ugyanezen az útvonalon az Erzsébet-ligetig.
 


A ligetben 1 kilométeres terep következett, utána újra vissza a fahídhoz, ami megint ugyanúgy mozgott.


A Vízi Színháznál a parkolót megkerülve átfutni a Decathlonos kapun és nekiindulni a következő 2 körre. 


7 kilométernél Timi a kezembe nyomott egy 40 percig kompatibilis kis Kubus üveget, amibe a már említett Nutri8 trópusi ízű izotóniás ital volt. A szokásos 🤙DRINK🤙 jelzéssel jelezve. 

A  következő 7 kilométer eseménytelenül zajlott. Nem voltak gondjaim egyszerűen csak élveztem a távot, ugyan a tájban és a látnivalókban annyira nem gyönyörködtem, hiszen akármikor láthatom, de élveztem, hogy ilyen szép környéken futhatok és nem a Csabacsűdi kerékpárutat koptatom. 


Majd jött az utolsó 7 kilométer. Itt kaptam egy BCAA-t aminek nem éreztem szükségét, de a verseny végeztével jól jött. Akkor már átkattant arra az agyam, hogy megint magamért futok, ha nem lesz meg az új PB, nem lesz meg. Az utolsó hét kilométerre örömkocogásba váltottam. De! A szervezetem a 18. kilométernél mondott egy errort. És gyorsan újra kellett indítanom a rendszeremet, ami többé kevésbé sikerült, azonban sem a terep, sem a fáradság és még a feljövő gyomorsavam sem segített a helyzetem. Hálás vagyok az útjelző srácnak aki az utolsó 1 kilométernél próbált biztatni. Valamennyire sikerült kiszenvednem magamból az utolsó egy kilométert, át a hídon ami akkor már nem érdekelt, hogy mozog-e vagy nem. Fel a hídnál lévő emelkedőn körbe a parkolón és be a célba, ahol anya szedett össze. 

SIKERÜLT! 




Miután a nyakamba akasztották az érmet és újra (fogjuk rá) normálisan vettem levegőt, elmentem a befutó csomagért, a húgom elkísért az ajándék pizza szeletért és limonádéért. Aztán, hogy ne akadjon be a lábam sétáltunk egy kicsit. Timi közben az erroromon röhögött és azon, hogy újra kellett programoznom a rendszeremet. Le akartunk sétálni a Körös partra, de aztán megláttam, hogy mennyi lépcsőn kellene lemenni és inkább visszafordultam, hogy leüljek a földre és nyújtsak egy kicsit. 


Timi itt is próbált javítani a helyzetemen, és a személyes poénjaival szórakoztatott. Azon a napon hivatalosan is ő volt Bence. 

Aztán nemsokkal később jött az eredményhirdetés, először a 14. kilométert futóknak, amire nem mentem be a színházba, mert még próbáltam életet lehelni magamba. Anyától kaptam egy a maradék életemet megmentő kávét, és utána bementünk mi is az eredményhirdetésre. 


Hatalmas élménnyel, 2:16:53-as új PB-vel és a korosztályom II. helyezésével zárult a versenyem.🥈


Fáradtan, de boldogan tértem haza a versenyről. A kocsiba alig tudtam beszállni, de már ott futni akartam. A szüleim még poénkodtak is vele, hogy kitesznek és fussak haza. 🏃‍♀️😅


Összességében így zárult a félmaratonom, és már rajta vagyok a következőn, illetve a felkészülésen. Reményeim szerint még októberben lesz 1-2 rövidebb távú versenyem és aztán november 14-15-én a K&H mozdulj! maraton és félmaraton Siófokon. Nagyon várom a következő versenyeket és bízom benne, hogy nem fogok lesérülni, illetve újabb és újabb megkereséseket kapok majd, meg persze a jelenlegi szponzoraimmal is sikeres lesz az együtt működésem. 

Ennyi lett volna! 

Legyen szép napotok! 💕